Legyetek jók most gyerekek, és maradjatok kicsit csendben.

Ha jók lesztek, eléneklek nektek egy történetet.

Vidám történet lesz, ami jól végződik majd.

Nem lesznek gonosz emberek, akiktől félnünk kell majd.

Legyetek jók most gyerekek, és gyertek közelebb!

A ma esti történetet halkan, suttogva mesélem majd,

hogy fel ne ébresszem a különös éjjeli lényeket, akik a sötétben alszanak,

és így a fekete éjszakától sem kell félnünk majd.

Így nem jönnek elő sötét emberek és ismeretlen dolgok,

és a sötét éjszakától sem kell félnünk majd.

A Legyetek jók, ha tudtok c. film kezdő és címadó dalának szövege bevezet, összegez, meghatározza a célt. Mik a film első szavai? Legyetek jók! Utána pedig: Vidám történet lesz, ami jól végződik majd. A vidámságot nem is ecsetelem, hogy jól végződik-e? A főszereplőt, aki körül forog a film, akiért megy a harc Fülöp atya és az ördög között, aki mellesleg rabló és gyilkos lett, végül kivégzik. Mondhatnánk, hogy nem éppen ilyen elképzeléseink vannak a jó befejezésről, de Cirifischio halála előtt belátta és megbánta bűneit. Belátta, hogy életét az ördög incselkedései határozták meg, amit ő értéknek tartott, az csak füst volt, az ördög hálózta be, már gyermekkorában elkezdte őt megdolgozni: gazdagságot, hírnevet, utazást és nőket – feketét is – jósolt neki, sőt a nőt meg is mutatta: mamma mia, milyen fekete vagyok. Ehhez a jelenethez kapcsolódik még, hogy a kovács képében az ördög látszólag elzavarja a hozzá érkező gyereket, Fülöp atya nem szereti, ha idejársz, pedig ezzel csak meg akarja nyerni magának. Ha erre a gyerek elmegy, akkor majd máskor újra lehet próbálkozni másként, de ha marad, akkor már éket vert Fülöp atya és a gyerek közé, a gyerek magától döntött mellette, csak azért is az önállóságát bizonyítva, még ha a kíváncsiság is vezérelte, a jóslás és sorsa izgatta. Máskor meg azzal küldi el a kovács – a bevált taktikán ne változtass elve alapján –, hogy miért nincs a többiekkel a templomban. Hogy a többi kísértést ne is emlegessük.

Az olasz film 1983-ban készült, Magyarországon egy fél órával megkurtított verzió került forgalomba szinkronizálva 1989-ben. A vágott verzióban a kezdő dal szerepel ugyan, de sem szinkronizálva, sem feliratozva nincs – ahogy az összes többi dal sem – csak a kezdő kehelylopási jelenet aláfestéseként használták fel, ami ügyes megoldás, nagyjából olyan ügyességről árulkodik, mint a kovács, aki látszólag elzavarja a gyereket. Apropó, a vágott verzióban ez a csábítás sem szerepel, pedig a kezdő dal alapvető voltával vetekszik, hiszen Cirifischio a börtönben ugyanazokkal a dolgokkal büszkélkedik, amit az ördög ekkor jósolt, ígért neki, míg Fülöp atya fel nem nyitja a szemét. A vágás eredményeként a film megmaradt humorosnak és élvezhetőnek, de összefüggéseiben itt-ott zavarossá vált, mondanivalója, ha nem is sikkadt el egészen, ám az eredeti teljessége hiányzik belőle. Nem tudok másra gondolni, minthogy Jakab mester hunyorogva nézi a filmet, és elemzi: túl jól sikerült, túl rafinált a pap, állandóan túljár az eszemen, és még humoros is. A humor nagyon veszélyes fegyver, és éppen egy klerikus használja ezt? Na jó, a humor maradhat, hadd nevessünk; nincs mit tenni, a pap is maradhat, cserébe van benne egyházkritika is, de hogy ne szóljon akkorát, egy kicsit megvagdossuk, összezavarjuk, hogy a mondanivalója elenyésszen.

Néri Szent Fülöp ebben a filmben, de az életben is, Isten alázatos eszköze volt. Alázattal, humorral, furfanggal, imával veszi fel a harcot az ördög ellen és készíti fel a gyerekeket is az életharcra, és nemcsak a gyerekeket, hanem minket is. És a filmnek ez a lényege. Az ördög cselvetéseinek széles skáláját vonultatják fel az alkotók, és ezzel le is leplezik, néha Fülöp atya segítségével, máskor saját magunk vehetjük észre. Hogy az ördög ellen a szenteltvízzel való leöntés segít-e jobban, vagy a tűz lepisilése? Nyilván, ezeknek is megvan a maguk szerepe, de a közösség, Fülöp atya közvetlensége, a személyes törődés, az együttes koldulás, imádság, és végül, de nem utolsósorban a közös éneklés a fő fegyverek. Az énekek szövegére ma azt mondanánk, hogy nem való gyerekeknek, szerintem, amit manapság dúdolgatnak, amivel ma kápráztatják el őket, azok még kevésbé. Jézus kapitány vagy a Hiúságok hiúsága teológiai tanítások, de azért felfoghatók egy gyerek számára. És a fülbemászó dallam segítségével a szöveg szellemisége is áthathatja a fiatalt. A Jézus kapitányban éppen a harcról van szó: Jézus kapitány nem a mennyben jár, idelent a földön minden rosszal harcban áll. Mindig idelent harcol a gonosszal buzgón, Jézus, az én tábornokom. Igaz, ezt a dalt a jezsuitáknál éneklik. De a Hiúságok hiúsága, amit Fülöp atya tanított, még keményebb, a szövegben újra visszaköszönnek az ördög cselvetései, Cirifischio büszkélkedései:

Keresel itt, keresel ott, de mikor a halál elragad,

mi marad az élvezetekből, hiábavaló hiúság.

Ha csak a gyönyöröknek élsz, csak az arany csillogását látod,

végén mi marad neked, hiábavaló hiúság.

Keresel itt, keresel ott, az élvezeteket hajszolod, vidám vagy,

száműzöd a gondot, de ez csak hiábavaló hiúság.

Ha a tükörben nézed nyugodt tekinteted,

el sem képzelheted, hogy e nap a te végzeted.

Minden hiúság, csak hiúság, éljetek boldogan és szerényen,

legyetek jók, ha tudtok, a többi úgyis hiábavaló hiúság.

Minden hiúság, csak hiúság, dicsérjétek az Urat alázattal,

adózzatok Neki szeretettel, és semmiben nem szenvedtek majd hiányt.

Kanyarodjunk vissza a kezdő dalhoz. Jól végződik a történet? Igen, ha jobban örülünk a megtérő bűnösnek, mint szomorkodunk a kivégzésén. És így kell tennünk, ezt sugallja a dalszöveg is. Leonetta, Cirifischio egykori jegyese, ekkor már egy koldus menyasszonya, a kivégzés előtt kérdi Fülöp atyától: miért nem jutottak fel az égbe imáink? És mit kértek azok az imák? Jó útra térést? Akkor bizony feljutottak. Hogy életben maradjon? A bűnös ember már úgyis halott és az a halál súlyosabb, mint ami kötél által érheti. Ráadásul kötél által csak azt kapta, amit megérdemelt. Mert engedett a csábításnak, pedig Fülöp atya mennyit foglalkozott vele, felvértezte őt, mégis hagyta magát, nem lesz ugyanis senki az ördögé akarata ellenére, sem véletlenül, de még hirtelen felindulásból sem. Saját magától is tudnia kellett volna, hogy mit ért el, amikor megnyerte a világot. De ő még a börtönben, a halál árnyékában is a gondot száműzve, vidáman énekel és azzal henceg, hogy magáévá tette a szép mór nőt, pedig pont fordítva történt. Cirifischio halála azonban nem csak megérdemelt büntetés, hanem szimbólum, mint a keresztelésnél az alámerítés, amivel meghal a bűnös ember, hogy új életre szülessen.

De a legfontosabb sor csak most jön a kezdő dalból: Nem lesznek gonosz emberek, akiktől félnünk kell majd. Mert ez a történet leleplezi őket. Lesznek gonosz emberek, de félni nem kell tőlük. Cirifischio élete látszólag ennek az ellenkezőjét bizonyítja, ki is akad a börtönben, hogy az ördög lépten-nyomon keresztbe tett neki. Ám az ő életének tanulságával felvértezve nekünk már nem árthat az ördög. Először is azért nem, mert nyilvánvalóvá vált, hogy van és küzdeni kell ellene. Aztán az ördög ugyan végtelenül leleményes, de könnyen felismerhető, mivel minden mesterkedése az Istentől való elszakításra irányul, akár anyagi javakon keresztül, akár élvezetek által, akár kevélységgel. Nem nehéz összegyűjteni a hét főbűnt a film alapján, ezekbe próbál belecsimpaszkodni. Nem kell tehát félni sem a gonosz emberektől, sem különös éjjeli lényektől (vö. Zsolt 91,5), sem a sötét éjszakától, ezek már nem árthatnak nekünk. Persze az sem árt, ha van egy Fülöp atyánk.

Vagy egy Néri Szent Fülöpünk. Van ugyanis egy érdekes szójáték a filmben Fülöp atya nevével, mivel a nero jelentése fekete. Rögtön a bevezető dal szövegében többször előfordul a kifejezés, a magyar fordítás sötét, fekete, de még gonosz szava mögött is ez van. Később ráadásul a mór nő is feketének mondja magát. Fülöp nevében ugyan fekete, de éppen a sötétség erői ellen küzd. És ki tud igazán a sötétség erői ellen küzdeni, ha nem az, aki ismeri az ellenségét? Fülöp nevében ugyan fekete és olyan, mint egy esendő ember, pedig éppen az esendő emberért küzd a sötétséggel szemben. Fülöp értünk feketévé lett, hogy megszabadítson a feketeségtől és leleplezze a sötétséget, amelyik a ragyogó szépség álruhájában kínálja magát és romlásba vivő portékáit.

A film megvágása már önmagában is elgondolkodtató, de azzal, hogy a Legyetek jók, ha tudtok címet és a dallamot felhasználva a Napoleon Boulevard saját szöveggel, ami az eredetivel csak a jelzett sorban egyezik, szellemiségében meg elég távol áll tőle, készített és népszerűvé tett egy dalt, olybá tűnik, mintha beálltak volna a kovács, a seprűs asszony, a szép mór nő és a szobrász (esetleg az öltöztető mester) sorába, akár akarták, akár nem. Az eset rávilágít arra, hogy az ördög tényleg furfangos, a magyar gyerekeknek elég lesz annyi, hogy Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít. A többi nem számít. Igen, így is nagyon szép. A többi, miszerint mennyi hiábavalóság van és ördögi cselvetés, arról nem kell tudni és arról sem, hogy dicsérjétek az Urat alázattal. A gyerekek elballagnak szépen az iskolából, kilépnek a gyerekkorból és mik lesznek a problémáik? Hogy milyen volt a játék, meg ki ne maradjanak semmi jóból, no és persze annyi mindent meg kell tenni. A film és az eredeti dal lényegéből, ami rávilágít az ördögre és cselvetéseire, semmi nem maradt. És ami nem világosít meg, az sötétben hagy.

Kereszteléskor alázatosan könyörögnek a gyermekért, akit megkísért a világ és küzdenie kell az ördög cselvetései ellen. A filmmel pedig belecsöppenünk ebbe a világba, amiben feltárulnak a kísértések. Így lesz a filmből beavatás a keresztény életbe. Az ördög megszemélyesítése esetleg a valóság rovására mehet, de a csábítások nagyon is valóságosak. Helyettünk Fülöp atya, Cirifischio és Leonetta küzd. El lehet jutni a kuplerájból a kolostorba, ám a templomból is az akasztófára. De nem ez a lényeg, hanem hogy Krisztust követve, hogyan álljuk ki a próbákat. A próbák értelme pedig, hogy egyre inkább hasonuljunk ahhoz, akit követünk. A film a saját életünket tárja elénk a jó és a rossz egyetemes harcának szemszögéből nézve, és honnan máshonnan nyílna igaz rálátás életünkre. Vegyük fel a kesztyűt, álljunk Fülöp atya csapatába, és Spiridione keze intésére a Lélek énekelje életünket.