Ugyan nem kell matematikai zseninek lenni, miként is jön ki a harmadnapon, hiszen a nagypénteki kereszthalál másnapja nagyszombat, harmadnapja pedig húsvétvasárnap. A számlálás akkor kezd bonyolódni, ha szembe találjuk magunkat azzal az ősi hagyománnyal, miszerint a feltámadást már szombat este, mint húsvét vigíliáját megünneplik. Ez azonban csak akkor okoz nehézséget, ha a napok kezdetét éjféltől számítjuk, ám a zsidók nem így tettek, náluk az este ugyanis már a következő naphoz tartozik. Vagyis nagypéntek estéje, már szombat és másnap, nagyszombat estéje pedig már vasárnap és harmadnap.

Következő körben az estét lenne érdemes meghatározni, ez amennyire könnyűnek tűnik, olyan nehéz. De nem akarunk elveszni ennél a pontnál és a napnyugtával, sötétedéssel hozzuk összefüggésbe, órához is lehet kötni, de nem mindegy, hogy télen vagy nyáron van este hat óra. Ez különben elég jó megközelítés a Szentföld földrajzi szélességén, ahol a téli és a nyári (habár húsvét éppen tavasszal van) nappalok és éjszakák közti különbség korántsem akkora, mint minálunk. Ennek ellenére jobbnak tűnik az este kezdetét a napnyugtával azonosítani.

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által kiadott direktórium szerint a húsvéti éjszakának teljes liturgiája éjjel történik, ne kezdődjék a sötétség beállta előtt, ne végződjék pirkadat után. Van egy megjegyzés, miszerint a püspökök 2001-es ad limina látogatása során kérték a kialakult hagyomány miatt a korábbi kezdés lehetőségét, amire az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció engedélyt adott, ahol lelkipásztori okból indokoltnak látszik. A direktórium különben egy új, az eddigi fejtegetésben nem szereplő fogalmat említ, az éjjelt. Most erről csak annyit, hogy az éjjel az este után következik. A kialakult hagyományra hivatkozni nem tűnik valami okos dolognak, mert az őskeresztény hagyományt, aminek mi is folytatói lennénk, saját hagyománnyal nem ildomos felülírni. Hajlamos vagyok azt nem hagyománynak, csupán rossz szokásnak tartani. A lelkipásztori indok viszont nyomósnak tűnik, ha valamely papnak háromszor kell húsvét vigíliáját ünnepelni – ami már önmagában is nonszensznek tűnik – tényleg lehetetlenség belesűríteni az éjszakába, nem beszélve a másnapi, illetve az aznapi teendőkről.

Köszönet a Magyar Kurírnak, amiért összegyűjtötték egyházmegyénként a közvetített szentmiséket, nagyon jó szolgálatot tettek! Ez mellesleg arra is lehetőséget adott, hogy végignézzük, melyik egyházmegyében mikor kezdődött a húsvét vigíliai szentmise. Érdekes módon Esztergomban, Kalocsán és Veszprémben – három érsekségről van szó – 18 órakor kezdődött a szertartás. Akárhogyan is nézzük, még ha háttal is állunk neki, a Nap 18 órakor még bőven a látóhatár felett van, 2020. április 11-én 19:28-kor nyugodott. A lelkipásztori indok pedig most egyáltalán nem állott fenn, mert nem kellett senkinek háromszor miséznie. Bár feltételezem, hogy az érsekek a korábbi években sem miséztek többször, vagyis részükről a lelkipásztori indok nem állt fenn, maximum túlterhelt papjaikkal való szolidaritásból tartották a vigíliát korábban. Vagy talán az volt a lelkipásztori indok, hogy a régi rossz szokás fontosabb, mint a különleges helyzet? Kétségtelenül kényelmesebb hatkor kezdeni és nyolckor befejezni, mint nyolckor kezdeni és tízkor befejezni, noha még az sem igazi virrasztás. Hogy lesz így lelki megújulás? Nem zavaróak az ellentmondások, hogy Krisztus világosságát, a húsvéti gyertya fényét nem lehet látni a napfénytől, vagy az öröménekben az áldott és szentséges éjszakáról énekelnek? Hogy a saját előírásuk be nem tartását ne is említsük. És az nem üt szöget a fejükbe, hogy a görög katolikusok éjfélkor kezdik a szertartást? Úgy kell nekik?

Az ilyen gyakorlat mellé bizonyos változtatások szükségesek egyéb szinten is, az ellentmondások kiküszöbölése végett Jézus feltámadása időpontjára vonatkozó szavait (és az ószövetségi utalásokat is) át kell írni a Bibliában, de a Credoban is másnapra azt a szót: harmadnapon.