Uram, emlékezzél meg rólunk, bűnösökről!

Megérdemlünk ugyan minden csapást

a minket sanyargató Mahometet, a török veszedelmet,

mert letértünk útjaidról.

Dicsőséget, hírnevet, hatalmat, vagyont szereztünk,

pedig Te másféle kincseket kínáltál,

a földi javak elkápráztattak,

és Te a nyomukban járó viszálykodással már intettél.

Holnap a vár el fog esni és mi meghalunk.

Hálát adok egész életemért és ezért a végért,

hazámért, családomért és a bajtársakért,

hogy annyi jóval elhalmoztál.

Hallgasd meg a halálba menő utolsó kérését!

Nem győzelemért, nem is az életünkért esdeklek,

nem akarom a ránk támadó pusztulását sem,

egyedül szegény hazánk megmaradásáért könyörgök.

Számítsd be jó illatú áldozatul életünket,

vesszen el a vár és haljunk meg mindahányan a védők,

de mentsd meg Magyarországot,

ne legyen hiábavaló halálunk!

Szent István király, könyörögj érettünk!

Szent László király, könyörögj érettünk!

Boldogságos Szűz Mária,

Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!